Nőnap van! …ma is, sőt lehet holnap is… és elárulok még egy titkot: lehet Pasinap is! Ma is, holnap is!
Vargad-nek és Matyinak végre sikerült összehozni egy közös, szabad pecanapot. Matyi mindennapjait az operaház, Vargad-ét a stúdiója, az imádott kertje, a kutyusok, a cicák és én makulátlanul kitöltjük. Ha sikerül összehozni egy közös pecanapot kettejüknek, az nagy csoda, hatalmas érték életükben… Mint gyerekek éjszakába nyúlóan készülődnek, tervezgetnek, vásárolnak, szétszednek és összeraknak, mert a „végrepecanapnak!” perfektnek kell lennie!
…és itt kezdődik az én csodám, a 18-i nőnap varázsa: Vargadé éjfélig készült, ma hajnalban 4-kor kelt, minden ideg-és buksisejtje a halakon járt, minden másodperc kincs, hiszen szürkületben jobban harapnak, mihamarabb ki kell érni a vízpartra… Fél ötkor halk léptek, csendes „aludjtovábbkedves” puszi, egy álmos „vigyázzmagadra”, autócsere az udvarban, kapucsukódás… és irány part!
Lassacskán én is vasárnap reggeli magamhoz tértem, de egyelőre csak egy pizsiben elköltött, puhatakarós kávéra vágytam, nagyon! …de utálok kávét főzni… (a patronos kávéfőzőt visszadobozoltuk, mert Pininfarina ide, olasz eszpresszó oda, nem bírta el a lelkiismeretünk a kényelmünk miatt termelődött sok-sok műanyag kapszulát. Ennyire nem lehetünk önzők, ez már nem fér bele! Így bocsánatot kértünk a jó öreg SAECO-tól, beszereztünk bio, fairtrade kávét, és igyekszünk megbarátkozni az ízével…) …és félálmomban, azt hittem, még álmodom: a kávéfőző gépen az alábbi post-it várt, a csésze 1 teáskanálnyi mézzel bekészítve a kar alá. …és nem tudtam mást tenni, csak mosolyogni, és hálakő nélkül is hálát adni az életemért, ezért a Pasiért!
És rögtön jött a felismerés is: ez a NŐNAP!!! Mert az én mai jókedvemet már senki nem veheti el! Ma már jöhet eső és fújhat szél, ez a nap már az enyém! Ezt a napot én ajándékba kaptam Vargad-től! :o))
…a közelmúltban ünnepelt nemzetközi nőnap és Valentin-nap alkalmával Barátnőkkel, Édesanyámmal is sokat beszélgettünk ezekről az ünnepekről, és éppen valami ilyesmire jutottunk: nem kell nekünk virágcsokor, nem kell nekünk drága vacsora! Egyáltalán miért kell 8-án, miért nem lehet minden nap valami kis apróság? És nem csak nekünk, a Pasiknak is jár egy gondolatnyi boldogság, egy falatnyi jó érzés! Mert a 24 órából egyetlen percnyi figyelem is képes ajándékcsomagolásba öltöztetni egy napot!
Vacsira pedig túrós palacsinta lesz… mert ha ma nőnapot kaptam, legyen Vargadének Pasinapja a kedvencével!
Boldog pecanapot Fiúk!
…én pedig köszönöm a 18-i nőnapot!
