Aszalt paradicsomos kuszkusz salátával 3. nap / 50 napos fogadalom

Keményítő nap

A mai nap is ott van a szeren! :o))

Mindenek előtt: megérkezett a világ legszebb nyerge! Amit persze Vargad elhallgatott, hihetetlen lepetés volt! Mikor hazaértem, csak ennyit kérdezett: Na, jó kislány voltál ma? :o))

… majd előhúzta a gyönyörű dobozból a még gyönyörűbb nyerget! Megkértem, ma még ne tegye fel szépikére, mert legalább egyszer vele szeretnék aludni! :o)))))))))))))))))))))))

Sikerült időben hazajönni a munkából, így 40 percet tekertem a másik szépikével (igen Kristóf, ezen van nyereg! :o)), nagyon jól ment, hihetetlenül élveztem! Lehet, hogy így 36 évesen megtaláltam a sportomat? Hihetetlenül élvezem a bicajozást! 20 perce jöttem haza, de már megint mennék! :o))))

Reggelire fél liter frissen préselt málna, körte, almalé egyveleget ittam, nem is kívántam mást. Ebédre isteni aszalt paradicsomos kuszkuszt készítettem még reggel, Vargad csinált hozzá egy jó adag balzsamecetes salátát, 17 óra körül ettem két marék csökkentett zsírtartalmú krumplicsipszet. 

Terveztem vacsira egy kis fazék spárgaleveset, de egyáltalán nem vagyok éhes! No azért lehet, hogy még összeütöm, csak hogy ne menjen tönkre a szép, fehér spárga, no és egy fincsi recepttel is gyarapodjon gyűjteményünk.

3 kávé volt ma is összesen: egy reggel 6-kor, egy 14 órakor, egy pedig 17.30-kor. Persze mindig csak egy csipet Bolyki méz került bele, semmi más!

A folyadékbevitel is meg volt szépen, a fél liter gyümölcslén felül volt még fél liter Cola light elalvás ellen, 1,5 l mentes víz egész napos csordogálásban, és vacsi helyett 2 dl rizsital csúszott be az imént.

Perfect day! :o))))

De miután ez mégis csak egy gasztro blog akar lenni, nem is untatlak Titeket, jöjjön az ebéd receptje:

Aszalt paradicsomos kuszkusz, balzsamecetes tölgylevelű salátával

Hozzávalók:

50 g aszalt paradicsom

8 nagy bazsalikomlevél

kb. 1 dl olívaolaj

50 dkg kuszkusz

1 l zöldség alaplé (ha már kockából készítitek, legalább bio legyen… légyszi…)

1 szál újhagyma

1 fej tölgylevelű saláta (de bármilyen, nem permetezett és műtrágyázott saláta tökéletes akár uborka is lehet!)

A saláta öntet hozzávalói:

6 evőkanál extra szűz olívaolaj

2 evőkanál balzsamecet

1 csipet himalája só

frissen őrölt három színű borskeverék, de csak fekete bors is tökéletesen elegendő

Az elkészítés hihetetlenül egyszerű:

Az aszalt paradicsomot előző nap egy csatos üvegbe teszem, rádarabolom egy ollóval a bazsalikom leveleket, nyakon öntöm annyi olívaolajjal, amennyi bőven ellepi. Másnapra a paradicsomok jól megpuhulnak, és magukba szívják a bazsalikom aromát.

Reggel semmi más teendőm nem volt, mint a kuszkuszt egy nagy, üveg tálba tenni, leönteni a forró alaplével, alaposan összekeverni. A kuszkuszt nem kell főzni, csupán beáztatni kb. 10-12 percre, hozzákevertem a bazsalikomos olajból is 2 evőkanállal, majd hozzákevertem a vékonyra szeletelt újhagymát (természetesen a zöldje is bejátszott). A paradicsom tényleg szépen megpuhult az olajban, így játszi könnyedséggel tudtam 3-4 mm vastag csíkokra darabolni. Hozzákevertem a paradicsom csíkocskákat is a kuszkuszhoz, sóztam, borsoztam, az olajos bazsalikom levélből is tettem hozzá kicsit és máris kész volt a finomság.

A salátát megmostuk, szárazra csepegtettük. A saláta öntet egy Jamie alap lötyi, semmi más teendőnk nincs vele, mint összekeverni a hozzávalókat és ráönteni a harsanós levelekre.

Ebédre egy kicsit meglangyosítottam a kuszkuszt, mellé a saláta maga a kéj volt! :o)))

Hihetetlenül gyorsan, igazán finom ebéd, próbáljátok ki bátran!

Kapros cézár-saláta (2. nap / 50 napos fogadalom)

A mai nap is jól telt, ezt bizton mondhatom!  Semmi izomláz a tegnapi nagy tekeréstől, egy picit éreztem az ülés helyét a popsimon, de 50 nap múlva már kisebb súly nehezedik majd rá, úgyhogy ez is csak inspirál! :o)))

Ma nem volt eprem reggelire, így sajnos egy rengeteg-meggyes sári rétes a bűnbe vitt tíz óra tájékán. De tényleg a 98%-a meggy volt, így nem még akár bele is fért a diétába :o)) .

Az IMILÉ is kimaradt, viszont Dániel valami zseniális csirkesalátát készített ebédre, máris megosztom Veletek a receptet!

A folyadék 2 liter mentes víz volt ma, ez gond nélkül lecsorgott :o), reggel egy mézes kávé, ebédre egy tejes kávé, vacsira is egy tejeskávé került még a pocakomba.

Uzsira megittam 0,5 l light vaníliás joghurtitalt, ami úgy eltömített, hogy vacsira eddig 6 dkg edámi sajtot majszoltam el, de úgy tűnik, itt meg is állunk, egyáltalán nem vagyok éhes.

…és akkor jöjjön a csodasaláta, mely alapvetően egy Jamie Oliver recept adaptációja, inárcsi viszonyokra:

Kapros cézár-saláta

Hozzávalók:

2 kávésanál édesköménymag

frissen őrölt himalája só

frissen őrölt 3 színű bors

olívaolaj

2 db kicsontozott csirkemell

4 tojás

4 szelet sonka

1 fej zöld tölgylevelű saláta

1 fej lollo rosso saláta

5 dkg edámi sajt

Az öntet hozzávalói:

100 g tejföl

½ citrom leve (természetesen bio!)

egy ek fehérborecet

Az elkészítés:

Az ételt Vargad készítette el végül reggel 6 és 7 között, míg én a tegnapi blog szöveggel foglalatoskodtam:o), továbbadom Nektek:

Egy csipetnyi sót összetört mozsárban az édesköménymaggal, olívaolajjal bedörzsölte a csirkemelleket, majd jól megszórta a tört fűszerkeverékkel.  A melleket egy kis tepsibe helyezte, 0,5 cm vizet és 3 ek olívaolajt öntött alá, fóliával fedve egy óra alatt készre sütötte.

A tojásokból kemény tojást főzött, megtisztította őket és hosszában negyedelte.

Közben elkészítette a salátaöntetet: a tejfölt elkeverte a fehérborecettel, egy csipetnyi sóval, kaporral, és a citromlével. (Jamie szardellát is tett az eredeti recept szerint az öntetbe, azt mi most kihagytuk.)

A salátákat nagyobb darabokra tépkedte, rászórta a vékony szeletekre vágott , sült csirkemelleket és a tojásokat, s nyakon öntötte a pikáns, kapros öntettel, majd az egészet vékony, edámi szeletekkel koronázta meg.

Ha valami egészen nyári, friss salátára vágytok, ráadásul totálisan diétásra, akkor ezt ki kell próbálnotok! Mennyei!

A fenti recept két adag leírása, így vacsira is marad belőle de párotoknak is kínálhatjátok pirítóssal, vagy éppen krutonnal.

Ma még lesz súlyzós edzés és holnap ismét bicajra fel! :o)))

1 nap / 50 napos fogadalom

Az 50 napos fogadalmamat egy szuper, epernappal kezdtem.  Célom az volt, hogy amennyire tudom, átmossam a szervezetemet a lédús gyümölcskékkel , és a 2 liter, mentes víz segítségével.

Amit ettem és ittam az első napon:

Gyümölcsnapon számomra a legnehezebb pont, mikor rám tör a sós íz utáni vágy. Olyankor mindig közel kerülök egy húsos szendóhoz! :o)))  …de most egy csomag pörkölt, sós mandulával kerültem inkább intim kapcsolatba. Megszámoltam, pontosan 76 szem van egy zacsiban! Ezt a mennyiséget két kis eszpresszós csészébe osztottam 38-38 szemre. Az egyik csészét gondosan eldugtam magam elől, a másik tartalmát pedig 9:38-kor meghamiztam szépen, komótosan:o).

Napi eperadag

Egész nap vizet kortyolgattam, a két liter csont nélkül csúszott be, illetve este még ezt is felülmúltam 2 nagy pohár folyadékkal, hiszen a korábban előkészített bodza és eper szörpöket most kellett üvegbe zárnom, s azokat is megkóstoltam fincsi, hideg ásványvízzel hígítva.

Sajnos az eperszörp „ősi receptje”- ahogyan Anyukám szokta mondani – valahol időközben elromlott, mert a borkősav mindent hagyott a pink lében, csak eper ízt nem, ráadásul olyan gyomorsavat csinált, hogy fél tíz tájékán ismét elgondolkodtam ama bizonyos, húsos szendvicsen. …aztán lelki szemeim előtt megvillant az a fehér egyenpóló, amin úgy átdudorodott a kis husimusi szombaton, s rögtön a kenyérpirító felé vettem utamat a hűtő helyett, s egy szelet pirítós mellett tettem le voksomat. Reggelre se híre, se hamva a gyomorégésnek, jól döntöttem! :o)

Az össz folyadékbevitelhez még hozzátartozik a reggelire elfogyasztott 100%-os almalé is, melyet a Kollégáim már csak IMILÉNEK hívnak, mert ebből minden reggel hoznak nekem a büféből, ugyanis azt vettem észre, hogy szenzációsan jó hatással van az emésztésemre.

Sport az első napon:

Inárcson lakunk, Dabason dolgozom, ez kb. 15 km, de jó bután nincs bicikliút kiépítve ezen a szakaszon. Az Öregországúton lehet ugyan közlekedni, de ez sem nyújt megoldást végig, így életemet és pénztárcámat kockáztatva, egy 80-100m-es szakaszt az 5-ös főúton kell megtennem. Kíváncsi is voltam, hogy mennyi erőnlétem magam az utóbbi nem sportolós időszak után, így úgy döntöttem, hogy bicajjal megyek be dolgozni. Gondosan becsomagoltam egy váltás ruhát, mert már akkor lógott a lába az esőnek, amikor elindultam. És láss csodát, egészen jól letekertem a távot, pedig az utóbbi fél évben a piacnál tovább nem igen voltam a biciklimmel (ami oda vissza kb. 1000 m lehetJ).

Telefonos dokumentáció a landolásról :-)

45 perc volt oda az út, és kellemesen el is fáradtam. Kollégáim telefonnal meg is örökítették landolásomat, szerencsére az effektektől nem látszik a gyötrelem, s a főtt rák smink :o)))).

Hazafelé kényelmesebb lett volna autóval, át is kellett jönni Dabasra bevásárolni, Vargad fel is ajánlotta, hogy hazavisz, de 16.15-kor úgy döntöttem, hogy ha harc, hát legyen harc, én bicajjal megyek bizony haza! :o)

A hazaút 42 perc lett, és imádtam! Elképzeltem, ahogyan dolgoznak az izmocskáim, ahogyan alakul, formálódik a vádlim, a combom, éreztem, hogy kellemesen barnul a napsütésben az arcom, láttam őzikét, fácánt, szlalomoztam egy kisgyíkkal, egyszerűen isteni volt! Jóleső fáradtsággal értem haza, néhány perc relax a teraszon, aztán egy frissítő tus, hajmosás… És érzetem, hogy ez a nap bizony így volt tökéletes! :o)))

Holnap fehérje nap lesz, házi tornával. Folyt. köv! :o)

50 napos fogadalom

A végső lökés

Eddig is tudtam, hogy a tükör csak bizonyos szögből áll jól nekem, de a céges gyereknapokon készült fotók minden elképzelésemet überelték! Egy percre azon is elgondolkodtam, hogy új objektívet kell vennünk – oly’ mértékű torzítást véltem felfedezni a képeken…

Aztán neki estem Vargadének, hogy hogy lehet ilyen hülye szögből fotózni, ennyire gázul nem nézhetek ki, minden az ő hibája! Aztán láttam még néhány, külsős fotót is, no mondanom sem kell, azok a fotósok is ugyanilyen, béna szögből fotóztak! :o)))

A rólam készült képeket persze (egy híján!) azonnal töröltem, de a látottak az elmémbe égtek, s azóta a „nincs egy rongyom sem” cirkusz áll a gardróbban… no nem azért mert tényleg nincs mit felvennem, hanem azért, mert az eddig kedvenc ruhadarabok, az új, ám reális énképpel ádáz ellenséggé léptek elő.

De most vettem egy csomó pamutvásznat!!!! Már varrja a világ legjobb varrónője a cuki szoknyákat!!!! De a vásznaim iránt érzett szerelem, mostanra méretgyásszá silányult: a cicás vásznat most 12 fős sátorlapnak látom, az Eiffel tornyos pamut meg valószínűleg egész Párizst éjszakába borítaná, akkora!!!!

A döntés

Hát kérem, eljött az idő!!!! Amilyen ügyesen sokat fogytam tavaly 17 kg-t, s még ügyesebben mindössze 3 kg-ot szedtem vissza, most itt az ideje még egy adag, ekkora ügyességnek! Ha akkor ment, most is fog! :o) Sőt! Még tudatosabban, még jobb eredményt fogok elérni!

Kerek 50 napot adtam magamnak!

50 nap arra, hogy

• leadok 10 kilót!
• a szétválasztó diétával istenieket eszem ismét, idény zöldségekből!
• Sportfüggővé lépek elő Kifogásgyárosból!
• s szépséges, izmos testhez komoly, ám látványos alapokat teszek le!

Semmi olyan eszközöm, trükköm nem lesz, mely ne állna bármely sorstársam rendelkezésére. Biciklije és tornacipője mindenkinek van, a recepteket pedig pontosan lejegyzem majd.

Azt remélem, hogy tényleg látványos lesz a változás. Egyetlen most még szégyenletesnek tartott fotót lementettem a gépemre, s remélem, 50 nap múlva büszkén mutatom majd meg Nektek az új énemet a régi, borzalmas mellett!

Tegnaptól komplett fogyinaplót vezetek, pontos edzéstervvel, étkezési naplóval (amik a bűneimet is tartalmazzák majd!), mindennapi recept leírással, gondolatokkal, bizonytalanságokkal és sikerekkel!

A naplót napi bejegyzéseken túl, egy nagy táblázatban is vezetem majd, hogy egyben is áttekinthető legyen, mi is történt az 50 nap alatt.

Drukkoljatok nekem, ha van kedvetek, csináljátok velem, mondjatok véleményt, szívesen veszek minden kritikát, itt most valóban az a lényeg, hogy sikerüljön, s a sorstársaimnak példát mutathassak! :o)))

Akkor rajt, kész, tűz! 

Újra üdvözletét küldi Kicsiicsi az éterből!

Minden korábbi ígéretem ellenére 2 hónapja és 4 napja nem írtam a bloghoz egyetlen sort sem. :o( 

De van egy hatalmas kosárnyi mentségem! :o) Ebben a kosárban hatalmas spenót és mángold levelek, hónapos retek tündököl. Sőt, van egy „kisháznyi” további szerelem is: márciusban megépítettük életünk első fóliasátrát - természetesen favázzal  -, melyben már tündéri kis, zöld paradicsomok, paprika baby-k, padlizsán tövek, hatalmas fej saláták fitogtatják erejüket. 

A szabad kert tele különféle borsóval, babbal, karalábé palántával, szépen bokrosodó rebarbarával, s ezekből mind-mind csudajó recept lesz egyszer! Tehát a nagy hallgatás tulajdonképpen befektetés volt a nyári finom receptözönbe. Mindezek fényében ugye megbocsátotok Nekem minden hűtlenséget? :o)

A tavaszi nagy munkálatokban sajnos nem sok időnk maradt magunkra, de most elindult a zöldséges szekér (az icipici kert termései legfeljebb egy shetlandi póni szekerét töltenék meg), minden növény jól érzi magát, ideje, hogy a figyelem ismét visszaforduljon az ízlelőbimbóinkra és a mérleg nyelvére :o)).

Jaj, a legfontosabbat majd’ elfelejtettem: két új családtaggal gyarapodtunk! Pipő és Pipe a két éltes tojó is hozzánk költözött, bár egyikük sem jószántából, de mi próbáljuk a pszichés traumát szép napokkal és fincsiségekkel kompenzálni!

THE TRUE STORY:

Vargad egy ideje kacérkodott már a tyúktartással, de mindig egészen odáig gondolkodtunk, hogy lebeszéltük egymást. Perec (a szívünk csücske alaszkai malamut) valószínűleg el kezdett komolyan aggódni a foszfatidil-kolin bevitelünk miatt, erre jó oka is van: ha az emberfia alzheimer-kóros lesz, akkor esetenként a kutyaetetést is elfelejtheti, valamit preventive tenni kell! Tehát egy szép, tavaszi reggel úgy döntött, hogy majd ő megoldja a fehérje bevitelünket, s beállított a szájában Pipővel, az éltes tyúkkal. Pipő a viszontagságos utazáshoz képest egészen jól volt, s otthonául választotta kiskertünket:o). Vargad és Vámossy doktor még azon a szent vasárnapon építettek neki egy hejde kis csirkeházat, amit az első percben birtokba is vett. Szerette volna, ha meg sem fordul a fejünkben, hogy fészket, vagy fazekat készítünk elő neki, így az első nap meg is ajándékozott minket egy gyönyörű tojással. Aztán a tyúkszakértő Szüleim nekünk adtak egy másik tojót, mondván „magányos az a szegény tyúk abban a nagy házikóban” - így aztán Pipe is hozzánk bútorozott.

Pipe és Pipő (balról jobbra haladva)

Azóta jól vannak, köszönik szépen, imádják a főtt krumplis kukoricás masszát, a spenót levél a kedvenc nasi, s miközben az Apukám által gondosan nevelgetett tök levelét csipegetik, meg is beszélik, hogy aznap melyikük kenyerez le minket egy tojással… Gondosan beosztják: egy tojás, hogy a becsület meg legyen, kettő már sok lenne, el csak nem kapathatják a bolond gazdákat!

Az a bizonyos első tojás

Nem is szaporítom tovább a szót, minden fut a maga medrében, az elszántság is meg van, vágjunk bele abba a receptözönbe… éljen a 90 nap és a nyári ruhák! :o)))