Minden korábbi ígéretem ellenére 2 hónapja és 4 napja
nem írtam a bloghoz egyetlen sort sem. :o(
De van egy hatalmas kosárnyi mentségem! :o) Ebben a kosárban hatalmas spenót
és mángold levelek, hónapos retek tündököl. Sőt, van egy „kisháznyi” további
szerelem is: márciusban megépítettük életünk első fóliasátrát - természetesen
favázzal -, melyben már tündéri kis, zöld paradicsomok, paprika baby-k,
padlizsán tövek, hatalmas fej saláták fitogtatják erejüket.
A tavaszi nagy munkálatokban sajnos nem sok időnk maradt
magunkra, de most elindult a zöldséges szekér (az icipici kert termései legfeljebb
egy shetlandi póni szekerét töltenék meg), minden növény jól érzi magát, ideje,
hogy a figyelem ismét visszaforduljon az ízlelőbimbóinkra és a mérleg nyelvére
:o)).
Jaj, a legfontosabbat majd’ elfelejtettem: két új
családtaggal gyarapodtunk! Pipő és Pipe a két éltes tojó is hozzánk költözött,
bár egyikük sem jószántából, de mi próbáljuk a pszichés traumát szép napokkal
és fincsiségekkel kompenzálni!
THE TRUE STORY:
Vargad egy ideje kacérkodott már a tyúktartással, de mindig
egészen odáig gondolkodtunk, hogy lebeszéltük egymást. Perec (a szívünk csücske
alaszkai malamut) valószínűleg el kezdett komolyan aggódni a foszfatidil-kolin
bevitelünk miatt, erre jó oka is van: ha az emberfia alzheimer-kóros lesz,
akkor esetenként a kutyaetetést is elfelejtheti, valamit preventive tenni kell!
Tehát egy szép, tavaszi reggel úgy döntött, hogy majd ő megoldja a fehérje
bevitelünket, s beállított a szájában Pipővel, az éltes tyúkkal. Pipő a
viszontagságos utazáshoz képest egészen jól volt, s otthonául választotta
kiskertünket:o). Vargad és Vámossy doktor még azon a szent vasárnapon építettek
neki egy hejde kis csirkeházat, amit az első percben birtokba is vett. Szerette
volna, ha meg sem fordul a fejünkben, hogy fészket, vagy fazekat készítünk elő
neki, így az első nap meg is ajándékozott minket egy gyönyörű tojással. Aztán a
tyúkszakértő Szüleim nekünk adtak egy másik tojót, mondván „magányos az a
szegény tyúk abban a nagy házikóban” - így aztán Pipe is hozzánk bútorozott.
Pipe és Pipő (balról jobbra haladva)
Azóta jól vannak, köszönik szépen, imádják a főtt krumplis
kukoricás masszát, a spenót levél a kedvenc nasi, s miközben az Apukám által
gondosan nevelgetett tök levelét csipegetik, meg is beszélik, hogy aznap
melyikük kenyerez le minket egy tojással… Gondosan beosztják: egy tojás, hogy a
becsület meg legyen, kettő már sok lenne, el csak nem kapathatják a bolond gazdákat!
Az a bizonyos első tojás
Nem is szaporítom tovább a szót, minden fut a maga medrében,
az elszántság is meg van, vágjunk bele abba a receptözönbe… éljen a 90 nap és a
nyári ruhák! :o)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése